Etno-mozi (vasárnap) • 2013. március 31. vasárnap, 11.00–18.00 • Moziterem (II. em., a Vásárhelyi terem felé)
Szerkesztő: Kovács László – Konkam Stúdió
Válogatás a Bokréta és Biciklilánc – Magyar néprajzi filmfesztivál (2011) filmjeiből
11.00 Jeles napok: Karácsonytól Szent István napjáig
rendező: Kiss Gabriella
operatőr: Lőrincz József, Moóri Sándor, Nagy Attila János
vágó: Varga Zoltán
producer: Galambos Tibor
hossz: 51 perc
Idézetek az egyházi ünnepek folklorizált változataiból és azok mai szemléletű újraalkotásai különböző koreográfusok, zeneszerzők, énekesek, zenekarok és néptáncegyüttesek megvalósításában. Részletesen: magyar betlehemes táncok, regölés, virágvasárnapi zöldágjárás, tavaszünnep húsvétkor, pünkösdölő, népénekek Szent István királyról.
Quotes from folklorized versions of Church feast days and their re-creations with a contemporary aspect, produced by different choreographers, composers, singers, orchestras and folk dance ensembles. In detail: Hungarian Bethlehem Dances, New Year's Magic, Palm Sunday's Dance with Green Branches, Spring Feast at Easter, Pentecost Dance, Folk Songs about King Saint Stephen.
11.50 Remélés
rendező-operatőr: Nagyné Batári Zsuzsa,
operatőr, vágó: Hugyecsek Balázs
hossz: 9 perc
A remélés farsangi szokása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falujának novaji házához kötődik. Ezen a településen ma is folytatják a szokást. Mivel fontosnak tartjuk, hogy az áttelepített házak eredeti származási helyének jellegzetes szokásait a látogatók elé tárjuk, dokumentáltuk a remélést is. A film a kiállításban létrehozott, állandóan üzemelő moziban fut.
A remélés farsangi szokása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falujának novaji házához kötődik. Ezen a településen ma is folytatják a szokást. Mivel fontosnak tartjuk, hogy az áttelepített házak eredeti származási helyének jellegzetes szokásait a látogatók elé tárjuk, dokumentáltuk a remélést is. A film a kiállításban létrehozott, állandóan üzemelő moziban fut.
The carnival tradition of remélés is connected to the dwelling house from Novaj, in the Northern Hungarian Village regional unit in the Hungarian Open Air Museum. The custom exists there even today. As we considered the representation of characteristic customs, connected to relocated houses significant, we documented this custom too. The film can be seen in the exhibition’s constantly open cinema.
12.00 Karácsonyi ostyasütés
rendező-operatőr: Nagyné Batári Zsuzsa,
operatőr, vágó: Hugyecsek Balázs
hossz: 4 perc
A film a karácsonyi ostya sütését mutatja be egy pilisszentkereszti asszony segítségével. Célunk a felvétellel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Észak-magyarországi falu tájegységében a látogatók szélesebb körű tájékoztatása. A film a kiállításban létrehozott, állandóan üzemelő moziban fut.
The film represents the preparation of the Christmas wafer with the help of an old lady living in Pilisszentkereszt. We aim to inform our visitors with the help of films in the Hungarian Open Air Museum’s Northern Hungarian village exhibition. The film can be seen in the exhibition’s constantly open cinema.
12.05 Vásárra vitt művészet
rendező-operatőr: Lipcsák Éva, Csordás László
operatőr, vágó: Hugyecsek Balázs
gyártó: Nyíri AFK
hossz: 22 perc
Az erdélyi Korond községben Babosék egy fazekas dinasztia képviselői. Apáról fiúra szálló mesterség, művészi színvonalon, a hagyomány tiszteletével párosul.
In the region of Korond lives the Babos family, who are the members of a potter dinasty. The knowledge of this art form wich is given from father to son is done at a very skillful level paired with honouring the traditions.
----------------------------------------------------------------------------
Filmtéka
12.30 Élő Népzene: Martin György nyomában (1.) – Szék-Bonchida (5.) – Elek
rendező: Sztanó Hédi
szerkesztő: Könczei Árpád
gyártó: Duna Televízió ZRt.
hossz: 25 perc
Martin György 1932. február 5-én született Budapesten, most lenne 81 éves. 1951-től 1955-ig hivatásos táncos volt, ez alatt magyart tanult az ELTE-n, majd néprajz-muzeológusi diplomát szerzett Ortutay Gyula és Tálasi István tanítványaként. 1953-65 között a Népművelési Intézetben dolgozott néptánckutatóként, 1965-től az MTA Népzenekutató Csoportjának tudományos munkatársa, majd csoportvezetője, 1974-től haláláig az MTA Zenetudományi Intézet tudományos osztályvezetője. 1951-től végzett rendszeres gyűjtőmunkát a néptánc és népzene területén, az egész Kárpát-medencében. Nem csak a magyar, hanem a többi nép táncait is kutatta, összebarátkozott más népek kutatóival és összehasonlító tánckutatással is foglalkozott, emellett népdal- és népzenegyűjtőként is jeleskedett. 1983. október 31-én hunyt el. Óriási szerencsénk, hogy gyűjtéseinél filmkamerával rögzítette a még tetten érhető autentikus táncokat. Amikor 1969-ben Széken, ebben az erdélyi kis mezővárosban filmeztek, még élő volt a hagyományos tánc és viselet . A teljes táncrendet megörökítették. A műsor másik filmjét szintén Erdélyben, Türén vették fel, ahová összehívták a tájegység, Kalotaszeg jelentős táncos egyéniségeit. A filmsorozat a mában kutatja „Tinka” emlékét a gyűjtés egykori helyszínein.
12.55 Élő Népzene: Martin György nyomában (2.) – Kalotaszeg (6.) – Méhkerék
rendező: Sztanó Hédi
szerkesztő: Könczei Árpád
gyártó: Duna Televízió ZRt.
hossz: 25 perc
13.20 Élő Népzene: Martin György nyomában (3.) – Szatmár-Nyírség (7.) – Sárköz
rendező: Sztanó Hédi
szerkesztő: Könczei Árpád
gyártó: Duna Televízió ZRt.
hossz: 25 perc
13.45 Élő Népzene: Martin György nyomában (4.) – Bag (8.) – Rábaköz
rendező: Sztanó Hédi
szerkesztő: Könczei Árpád
gyártó: Duna Televízió ZRt.
hossz: 25 perc
14.10 Élő Népzene: Zerkula János 80 éves
rendező: Sztanó Hédi
szerkesztő: Könczei Árpád
gyártó: Duna Televízió ZRt.
hossz: 25 perc
14.35 Vasemberek
rendező: Szabó Juli, Lehoczky Tamás
operatőr: Lehoczky Tamás, Csincsi Zoltán
gyártó: Magyarországi Kovácsmíves Céh
hossz: 18 perc
A film a II. Budapesti Nemzetközi Kovácstalálkozó eseményeit dokumentálja (szakmai bemutatók, kiállítás, különböző nemzetek kovácsainak találkozása). Külföldi kovácsok és a Magyarországi Kovácsmíves Céh tagjai szólalnak meg, többek között saját életpályájukról és a kovácsmesterség helyzetéről vallanak.
A film a II. Budapesti Nemzetközi Kovácstalálkozó eseményeit dokumentálja (szakmai bemutatók, kiállítás, különböző nemzetek kovácsainak találkozása). Külföldi kovácsok és a Magyarországi Kovácsmíves Céh tagjai szólalnak meg, többek között saját életpályájukról és a kovácsmesterség helyzetéről vallanak.
14.55 Homo Faber: faragómesterek
rendező: Kis Klára
operatőr: Bodrossy János
gyártó: Dunatáj Alapítvány
hossz: 30 perc
rendező: Kis Klára
operatőr: Bodrossy János
gyártó: Dunatáj Alapítvány
hossz: 30 perc
15.25 Magyar népi viseletek: Kalotaszeg
Rendező, operatőr, producer: Kovács László
Vágó: Lőrinczy zoltán
Gyártó: Konkam Stúdió
Forgalmazó: Muharay Elemér Népművészeti Szövetség
hossz: 35 perc
A „Magyar Népi Viseletek” című sorozat öt tájegység, közelebbről Bag, Decs, Jászság, Kalocsa-vidék, Rábaköz, Baranya, Felvidék, Kalotaszeg paraszti viseleteit mutatja be 11 kisfilmen.
A különböző korosztályok részvételével, az ünnepi és hétköznapi élethelyzetek felidézésével készült felvételeken csodálhatjuk az öltözetek életkor, alkalom, egyéniség szerinti változatosságát, sokszínűségét. A felvételek eredeti környezetben készültek, hogy ez által is képet kapjunk az öltözködést meghatározó tájegység, település hangulatáról. A helyet jól ismerő szakértők ismertetik a viselet kialakulásának meghatározóit. Féltve őrzött, százéves öltözékek is kerültek a szekrények mélyéről a kamera elé a forgatásokon. A filmet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a népi viseletek iránt. Különösen ajánljuk táncegyütteseknek, kik a filmet használhatják színpadi kosztümjeik elkészítéséhez. Ajánljuk hagyományőrző közösségeknek, kiknek filmünk modellként szolgálhat hagyományos viseletük rekonstrukciójához. Azok is használhatják azonban felvételeinket, kik szabásformák, díszítőmotívumok, hímzések iránt érdeklődnek. A magyar népi viseletek közül a kalotaszegi volt, amelyre a legkorábban felfigyeltek. Varrottasai, ruhái már az 1873-as bécsi világkiállításon nagy érdeklődést keltettek, s a korabeli képzőművészet és iparművészet magyar formanyelvének kialakításában is példával szolgált ennek a tájnak a népművészete. A magyar néprajzi tájegységek tanulmányozása is itt kezdődött. Kalotaszeget Erdély szívében találjuk, Kolozsvártól nyugatra mintegy 40 - egészében vagy részben magyarlakta falu alkotja. Méra 1200 lelkes falu Kolozsvártól 15 kilométerre. Lakosságának 2/3 része magyar. A faluban a paraszti munkának, a bivalytartásnak, tejfeldolgozásnak van hagyománya - a környező falvakban "vajasoknak" hívják a méraiakat. Kolozsvár piacain árulják a finom tejfölt, vajat. De évtizedek óta nagy a keletje a vidék varrottasainak, gyöngyhímzéseinek, gazdagon hímzett ruháinak is, amelyek titkaival dr. Tötszegi Tekla ismerteti meg a nézőt.
Készült a Muharay Szövetség szervezésében és megbízásából, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A sorozat darabjai: MÉRA (Kalotaszeg, 35 perc), BAG (17 perc), DECS (25 perc), JÁSZSÁG (20 perc), KALOCSA (30 perc), SOKÁC (42 perc), CSORNA, SZANY (26 perc), HOSSZÚHETÉNY(29 perc), VÉMÉND (német, 29 perc), MARTOS (33 perc), MAGYARBŐD (23 perc)
A „Magyar Népi Viseletek” című sorozat öt tájegység, közelebbről Bag, Decs, Jászság, Kalocsa-vidék, Rábaköz, Baranya, Felvidék, Kalotaszeg paraszti viseleteit mutatja be 11 kisfilmen.
A különböző korosztályok részvételével, az ünnepi és hétköznapi élethelyzetek felidézésével készült felvételeken csodálhatjuk az öltözetek életkor, alkalom, egyéniség szerinti változatosságát, sokszínűségét. A felvételek eredeti környezetben készültek, hogy ez által is képet kapjunk az öltözködést meghatározó tájegység, település hangulatáról. A helyet jól ismerő szakértők ismertetik a viselet kialakulásának meghatározóit. Féltve őrzött, százéves öltözékek is kerültek a szekrények mélyéről a kamera elé a forgatásokon. A filmet ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek a népi viseletek iránt. Különösen ajánljuk táncegyütteseknek, kik a filmet használhatják színpadi kosztümjeik elkészítéséhez. Ajánljuk hagyományőrző közösségeknek, kiknek filmünk modellként szolgálhat hagyományos viseletük rekonstrukciójához. Azok is használhatják azonban felvételeinket, kik szabásformák, díszítőmotívumok, hímzések iránt érdeklődnek. A magyar népi viseletek közül a kalotaszegi volt, amelyre a legkorábban felfigyeltek. Varrottasai, ruhái már az 1873-as bécsi világkiállításon nagy érdeklődést keltettek, s a korabeli képzőművészet és iparművészet magyar formanyelvének kialakításában is példával szolgált ennek a tájnak a népművészete. A magyar néprajzi tájegységek tanulmányozása is itt kezdődött. Kalotaszeget Erdély szívében találjuk, Kolozsvártól nyugatra mintegy 40 - egészében vagy részben magyarlakta falu alkotja. Méra 1200 lelkes falu Kolozsvártól 15 kilométerre. Lakosságának 2/3 része magyar. A faluban a paraszti munkának, a bivalytartásnak, tejfeldolgozásnak van hagyománya - a környező falvakban "vajasoknak" hívják a méraiakat. Kolozsvár piacain árulják a finom tejfölt, vajat. De évtizedek óta nagy a keletje a vidék varrottasainak, gyöngyhímzéseinek, gazdagon hímzett ruháinak is, amelyek titkaival dr. Tötszegi Tekla ismerteti meg a nézőt.
Készült a Muharay Szövetség szervezésében és megbízásából, a Hagyományok Háza és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A sorozat darabjai: MÉRA (Kalotaszeg, 35 perc), BAG (17 perc), DECS (25 perc), JÁSZSÁG (20 perc), KALOCSA (30 perc), SOKÁC (42 perc), CSORNA, SZANY (26 perc), HOSSZÚHETÉNY(29 perc), VÉMÉND (német, 29 perc), MARTOS (33 perc), MAGYARBŐD (23 perc)
16.00 Kulissza
rendező-operatőr: Bazsó Zsombor
gyártó: PMTG
hossz: 15 perc
„Kisfilmemmel a táncosok próbatermi, színfalak mögötti munkáját kívántam bemutatni; ezért a forgatás javarészt a kulisszákban történt.
A film a »Táncház 40« előadáson, valamint a Príma Primissima díjas Bihari János Táncegyüttes közreműködésével készült.”
„Kisfilmemmel a táncosok próbatermi, színfalak mögötti munkáját kívántam bemutatni; ezért a forgatás javarészt a kulisszákban történt.
A film a »Táncház 40« előadáson, valamint a Príma Primissima díjas Bihari János Táncegyüttes közreműködésével készült.”
16.15 A magyar néptánc története: az ügyességi táncok (10/1.rész)
rendező: Kovács László
gyártó: Konkam Stúdió
hossz: 15 perc
Dr. Pesovár Ernő, a magyar néptánckutatás jeles képviselője, a sorozat műsorvezetője így ír: "Tánchagyományunk ismerete nélkül nem lehet teljes a magyar művelődéstörténetről kialakított képünk. Néptáncaink ugyanis nemcsak az egyes vidékek, hanem a különböző történeti periódusok jellemző vonásait is őrzik. Az egyes történeti korszakok szemléletét, magatartás-formáit híven tükröző formai sajátosságok egyúttal arról vallanak, hogy tánckultúránk együtt lüktetett az európai táncos ízlés változásaival a középkortól a 19. századig. Mindezek egyéni hangvételű megfogalmazását az élmény erejével idézik elénk a hagyományban egymás mellett élő táncaink, melyek tehát nemcsak a magyar, de az egyetemes művelődéstörténet számára is nélkülözhetetlen tanulságokkal szolgálnak."
A videokazettán a szerző személyesen mesél népünk táncos múltjáról, korabeli zenékkel, sok történelmi metszettel és filmfelvétellel téve elevenné mondandóját. A tánctörténetet tíz fejezet öleli át: I. Az ügyességi táncok, II. A botoló, III. Az ugrós tánctípus, IV. Az erdélyi legényes, V.A régi páros táncok, VI. A kör- és füzértáncok, VII. A forgós- forgatós páros, VIII. A verbunk, IX. A körverbunk, X. A csárdás (Hosszuk 10x15 perc.)
16.30 Muzsikás történet – a Muzsikás Együttes 35 éve
rendező: Tóth Péter Pál
szerkesztő: Gulyás Gyula
operatőr: Tóth Péter Pál, Balog Gábor
gyártó: Dunatáj Alapítvány
hossz: 100 perc 116 perc (with English subtitling)
A Muzsikás Együttes nem véletlenül világhírű: magas színvonalon, más műfajokra nyitottan – bár gyökereiket meg sosem tagadva – játszik népzenét, s ami talán még fontosabb: megőrizve és a hallgatóság felé is közvetítve a zene elementáris szeretetét. A Kádár-érában annak a táncházmozgalomnak voltak – nem egyedüli, de talán legismertebb, s mindenképpen legtartósabb hatású – képviselői, amely a rendszer legszigorúbban vett tabuja, a nemzeti identitás kérdésében mert állást foglalni. A rendszerváltás után pedig az általuk is mentett (s alighanem: megmentett) kincset érvényesen tudták felmutatni a világnak. Dolgoztak (s dolgoznak) együtt klasszikus, jazz és rock-zenészekkel, klezmer-muzsikusokkal, fellépnek a világ legjelentősebb koncerttermeiben. Azon kevesek közé tartoznak, akik bizonyos értelemben Magyarország – egyik – arcának számítanak a nagyvilágban.